Lemaradtam, elfáradtam, kiégtem, szégyent vallottam. Najó, ez az utolsó kicsit erős volt, de az tuti, hogy még van mit tanulnom, és mindig találok valami újabb időigénylő, nagyon értékes elfoglaltságot, és lassan rövid egy nap. Remélem hamarosan elkezdhetek recepteket is felvinni a menüszekesztőbe, és akkor csak ott kell kattogjak, hogy melyik tetszik. Meg végig kell gondolni, hogy mikor is főzök, mert most hál istennek sok a temrékbemutató, amit imádok, de át kell terveznem miatta az eddigi napjaimat, és rá kell jöjjek, mennyi sok időm volt eddig. A héten még kenyeret sem sütöttem, pedig vettünk szakajtót, és igazán nem nagy ügy az újkenyér, de most még azt sem tettem meg. Pesze ha most pötyögés helyett azt bekavarnám, akkor máris lenne...., de most épp kigondoltam, hogy szombaton jobb lesz az, meg holnap reggel keverem be, mert akkor itthon leszek 12 órával később, amikor legközelebb dolog van vele.Fiacskám remek napirend alapján éldegél, amiért köszönet neki, így rá mindig lehet számítani, hogy mi is a következő várható esemény, a mosogatógép remek, már elkészültek a képek, csak fel kell töltenem, de nem feledtem ám el. Így már nincs mosogatni való. Álomkonyhámban azomban még mindig találok fejleszteni valót, már tudom is mi lesz a következő lépés, de arról majd később.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése