2008. július 15., kedd

SAKK-MATT????-Ha kedd, akkor előadás

Ma folytatódott a pszichológiai előadás, amit két hete már megosztottam veletek. A családi szerepvállalásokról volt szó. Csak pár mondatot emelnék ki, kiegészítve a saját gondolataimmal.
Férfi feladata:
Feleségének leggyengédebb érzéseit felkeltese a saját irányába.

Nő feladata:
Férjének legelőnyösebb oldalát fejlessze. Helyes irányba fejlődjön a férje személyisége mellette.


Ha megszületnek a gyermekek, a legfontosabb kapcsolat akkor is, a legbensőségesebb viszony a férj és feleség kapcsolata. Egy nőnek sem lenne szabad élete értelmének a gyereknevelét tartani, fontos, de nem szoríthatja háttérbe a házastársi feladatait.
Természetes, hogy vannak prblémák a házasságban, de az nagyon fontos, hogy megtanuljuk azokat érthetővé tenni a másik számára.

Végtelen sokat lehet dícsérni, de nem mindegy hogy hogyan. ROSSZ a TE -üzenet. JÓ AZ ÉN-üzenet . Azt hiszem nem egyértelmű, hogy ez mit jelent, így mindegyikre mondok egypéldát.
Te üzenet: Olyan jó kisfiú vagy(TE)
Én üzenet: Olyan boldog vagyok(ÉN) hogy ilyen sokat segítettél ma, ilyen szép eredményt értél el......stb, stb stb.

Az előadás befejezése után jöttek a hallgatók kérdései. Jó kérdések voltak. A leginkább engem az fogott meg, hogy mindenki a "matthelyzetekre" kérdezett rá. Valahogy nekem az a gondolatom, hogy a mattot a sakkban is megelőzi egy játszma, ami előrevetítette a mattot. És ez az életben sincsen máképp. A mindennapok apró konfliktusaiban kell észrevennünk, hogy ha rossz irányba indul el a dolog.
A másik furcsaság, hogy ha már matthelyzet van, akkor kötelesek e együtt maradna a házastársak a gyerekek miatt... Ez rossz kérdés, több szempontból is:
1. A házasság nem a gyerekekről szól az oltár/anyakönyvvezető előtt az ígéretet egymásnak tesszük, nem a gyerkeknek
2. Míg tökéletesn egyetértek azzal, hogy a gyereknek anyára és apára van szüksége, addig az baj a gyerek miatt való együttmaradással, hogy a gyereknek az anya- apa kapcsolatára, és jó kapcsolatára is szükége van. Persze el lehet játszani a jó házasságot, és lehet szerepeket játszani egy életen át, de egyrészt vigyázzunk, nehogy még a végén valósággá váljon a szerep, miszerint hogy szeretjük egymást igazzá váljon. másrészt a gyerek nem hülye, és ne is nézzük annak...
3.Gondoljuk el, hogy van egy pár, akik ezt elválallják a gyerekek miatt. Megházasodik az utolsó gyermek, és másnap leülnek egymással szemben egy asztalhoz, és akkor most osztozkodjunk és váljunk....ez az enyém, mert... ez a tied, mret............ És így leírva vicces, de milyen házassága lesz így annak a gyereknek, meg a többinek, milyen a példamutatás, milyne szívvel gondolok a gyerekem esküvőjére ezek a szülők?:
-megszabadítás, mert végre a férjemmel a közös feladatunk teljesíve van(bár én most is közösen kezelem a szüleimet, és úgy van rájuk szükségem)
-szomorúság, mert mégiscsak ez a szerep hogy őt szeretem, mert szeretnem kell, már úgy hozzámnőtt, és kicsit mintha azonosultam volna vele, és lehet hogy hiányozni fog, a vitákkal a gondokkal együtt, mert mostmár nincsenek a gyerekek, akik lekössenek, és társra van szükségem...de ezt bevallani már alázat kéne, ami lehet hogy egyikükben sincs meg, és mindketten egyedül maradnak.......
-félelem, mert a magány vár rám holnaptól
vagy képes vagyok boldognak lenni, és örülni a lányom/fiam örömének, hogy megtalálta a párját, és szebb életet kívánok neki, mint az enyém volt?....de nem akarok senkit elkeseíteni, de a másolódás ereje meg fogja nehezíteni a gyereked életét, és az ő szívében ott lesznek ugyanazok a dologk, érzések amik a "tiedben" : rabság, somorúság, félelem...a házassággal kapcsolatban, így már eleve félni fog a házasságtól... szóval ne legyünk naívak hogy a gyerekek miatti együttmaradás tényleg értük és nem ellenük van.... a gyerekekért való együttmaradás ugyanannak az önzésnek az eredménye, mint annak az állapontak, ami a kérdést felvetette. A család lelki egység, ami fizikai egységben nyilvánul meg..............fordíva nem lehet. És így kérek mindenkit, hogy a
:hétköznapi "paraszt-lépésekben" válassza azt a lépést, amivel mindenki nyer, mert az élett sakkjátéka lehetőséget ad erre is, a szeretet által.........

3 megjegyzés:

Noémi írta...

Szilda, ez a bejegyzés most nagyon kellett nekem, és ezerszer köszönöm, amiért feltetted a blogra!
Minden dologgal egyetértek, amit olvastam..ugyanakkor a mai felgyorsult és kissé értékvesztett világban nagyon nehéz balanszírozni azon a vékony határmezsgyén.
Női szerepekből pedig van mit tanulnunk bőven, mert sajna a mi generációnk nem "szopta ezt az anyatejjel"..
Köszi a cikket még egyszer!

borsó írta...

csatlakozom az előttem szólóhoz

vasszűz írta...

"Férfi feladata:
Feleségének leggyengédebb érzéseit felkeltese a saját irányába.

Nő feladata:
Férjének legelőnyösebb oldalát fejlessze. Helyes irányba fejlődjön a férje személyisége mellette.
"

Ezt mondták? Komolyan? Hét ez gáz:(
A férjemnek a felesége vagyok, nem az anyja.

Sobre a Felicidade

About This Blog

Szilda életmódalakulása 2008 © Blog Design 'Felicidade' por EMPORIUM DIGITAL 2008

Back to TOP