MInden, csak nem sminkbemutató

Ma reggel az egész családot, és egy hatalmas bőröndöt pakoltunk a kocsiba. No nem nyaralni indultunk, mint az épeszű emberek többsége ilyen időben, hanem dolgozni. Apa az irodába, anya és fia a bőrönddel sminkbemutatóra. Az irodánál átültünk Nagymama kocsijába, és gooo Dédiékhez:D. Szóval úgy volt, hogy énekórám előtt, és után is lesz egy sminkbemutatóm. A helyszínre megérkezve szépen kis is pakoltam a hatalmas bőröndöt, de mire elérkezett volna a bemutató időpontja már mindenki lemondta:(. Nem volt szivem a csodásan előkészített asztalt azon melegében elpakolni, így készítetttem egy két fotót a meseszép cuccokról.

Aztán egyszercsak befutott a srác, aki a furdőszobában kezdett csempézni. Hogy ez hogy kerül a képbe, az egy hosszú, és nem ide tartozó sztori, amiért azonban meg kell említenem, mert nagymama(aki a fenti felsorolásban dégiként lett megnevezve) kigondolta, hogy fel kéne tenni a kony hában lepotyogott cserepeket is. A szakember közölte, hogy hát az nem olyan egyszerű, mire kedves anyósom úgy döntött, mégiscsak jó lesz az úgy, ha most visszatapasztjuk tesséklássék módra, mert különben neki lesz még egy hatalmas több napos, koszolós intéznivalója, Nagyiék meg kifejezetten nehezen viselték már ezt is. Kaptuk tehát magunkat Alízzal, és tapasztottuk a csempéket. Az utolsó sor nem fért ki fél miliméter hijján, de kicsit több ragasztót téve szemet hunytunk az ügy fölött, így is stabilabbak, mint akörülöttüklevők:D. Eközben persze nagyiék a konyhában vacsoráztak békésen:D.Roppant vicces volt: Alice a konyhában ragaszt, én meg a fürdőből viszem a ragsztóval ellátott csempéket neki.Ezt természetesen takarítás követte, és 9után valamivel, már úton is voltunk haza... lehet hogy 10 is volt...Ma is cifra nap lesz:D de arról majd utána mesélek, mert a felét még nem is látom.