Van hely! Bőveln elférsz!

Átrendeztük a lakásunkat, pontosabban a férjecském az instrukcióim alapján, mert engem egy gonosz bölcsességfog két vállra fektetett. De az utóbbit inkább hagyjuk.
Mivel újabban a földön alszunk, mert kihúzható kanapé már nem alkalmas mindennapi alvásra. Kitettük hát a nappaliba, mert így egy- egy éjszak szeretettel fogadja kedves vendégeinket, mert azért egészen ki még nem selejtezzük. Mivel az én asztali gépem egy ideje már használaton kívül volt a szupi laptopom miatt, így azt felajánlottuk anyuméknak, akik szeretettel fogadták. Az asztala bekerült a kisszobába, és rákerült a varrógépem. Gergőm asztala is bekerült, a tévé mellett vert tanyát. Így együtt dolgozhatunk, középen meg játszhat a szőnyegén a kicsi fiunk. Fél szemét mindkét szülője rajtatarthatja. Persze képekkel is jövök majd, csak arra ma már végképp nem volt erőm, most meg már fény nincs hozzá(erőm sem jött vissza még:() Most vissza ís bújok az ágyikmómba, és nem gondolog arra, hogy éhes vagyok mert alig ettem egész nap (nem fér be a számba egy morzsányi falat sem az összeszárt fogsorok között...). Holnap remélem nyitható szájjal jelentkezem...és fotók is jönnek.