Ma egy természetgyógyásznál jártunk Kerekegyházán. Szép környék, nem messze a tanyánktól, amit kinéztünk álmaink otthonának. Én az Uramtól egy hátmasszázst is kaptam ajándékba, és a masszőr hölgytől megtudtam, hogy az ő fia a Kecskeméti Waldorf iskolába jár, és ha megvárjuk, akkor megmutatja nekünk milyen az.
Nagyon kiváncsi lettem, mert komoly fejtörés számomra, hogy hogy fogjuk tudni a jelenlegi oktatási rendszerbe beilleszteni fiacskánkat, vagy hogy egyáltalán akarjuk e. De ma választ kaptunk. Meseszép környék, fás lombos ligetes udvar, értékek, természetes anyagok, minden, amit mi elvárunk egy ilyne intézményről. A hideg ellenére érdemes volt végigsétálni a kerten, és az anyuka beszámolóit hallgatni arról, hogy telik el ott egy tanév. Fényképezőgéppel sajnos nem készültem, mert nem volt betervezve ez alátogatás, pedig lett volna mit fotózni. Újabb érv, amiért azon a környéken szeretnék élni.
Most jött el annak az ideje, hogy a Waldorfszemléletbe kicsit jobban beleállam magam. Babát már varrtam, és fogok is, de most az elméletbe is betekintek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
.jpg)
2 megjegyzés:
Szió!
Waldorf sulival kapcsolatban azért legyél óvatos. Nagyon jó az elképzelés, meg amit képviselnek, csak van a rendszerükkel egy icipici probléma. A Waldorf lényege (legalábbis tapasztalatok alapján) az, hogy a gyereket teljesen szabadosan oktatják, és nincs is kimondott oktatás. A gyerek azt tanulja meg, amihez kedve és a 6 éves fejecskéje szerint esze van. Nem fegyelmeznek egyáltalán, mert a gyerek akkor fejlődik, ha kiélheti magát. Ez a rendszer tökéletes a depresszióra hejlamos és egyéb mentál-higiénés problémákkal küzdő , vagy afelé tartó gyerekeknek, illetve azoknak ,akik nem túl élénkek, és apróságokkal is le lehet őket kötni hosszú időre. De ha a te fiad egy picit is okosabb vagy élénkebb, mint a mostani nagy átlag, egyrészt szét fogja unni magát, mert nincs lekötve, másrészt emiatt borzasztó rossz lesz. Barátainknál pont ez van. Két fiuk jár W-ba. A nagyonbbiknak tökéletes, de ő olyan kis nyugodt gyerek. A kisebbbik meg borzasztó rossz, amióta oda jár, nem érti meg, hogy miért nem szabad neki az asztalon ugrálni, hiszen a suliban is szabad stb.
Szóval nézz utána nagyon, mielőtt végleges döntésre jutsz. Tudom, hogy addig még sok időd van, de én idejekorán szerettem volna elmondani a biztos tapasztalatokat is.
Most csak ennyi, mindenféle rosszindulat nélkül. :)
Anda, csatlakozom... Hozzátenném, hogy mivel az idősebb gyerek amolyan visszhúzódóbb, a család az utóbbi időben azt vette észre, hogy a gyereken elég kemény verés nyomai mutatkoznak rendszeresen. Mikor megkérdezték az óvónőt, mi történik, csak annyi választ kaptak, hogy "nem látták, hogy megverné bárki is". A gyerekeket most vitték át egy nem Waldorf oviba, ahol viszont van egy lelkiismeretes óvónő. Ő döbbenten kérdezte a szülőket az első pár hét után, hogy nem tudják-e, miért retteg a kissrác a csoporttársaitól? Pedig az új helyen senki se bántja. Szóval ajjaj... Nem az óvoda nevén múlik a nevelőmunka minősége, hanem azon, hogy kellően elhivatott-e az illető nevelő. Mondom ezt két pedagógus szülő gyermekeként. Nyilván ez igaz egyes waldorfos óvónénire/tanítónénire is, meg igaz egyes állami óvónénire/tanítónénire is. Azaz mindegy, hova viszed, csak nézd meg, ki tanítja majd a gyereket.
Megjegyzés küldése