Egyre több emberrel ismerkedem meg, akik hasonlóan igyekeznek élni mint mi, és ez rengeteg erőt ad. Jó látni, hogy más is megküzd a család féltésével, és cinizmusával, de mi, "furán gondolkodók" tartsznk össze!!! Jó, hogy rátok találtam, és remélem nem csak én fogom a Ti receptjeiteket lelkesen próbálgatni, hanem Nektek is hasznotokra válnak majd az én ötleteim.
Készítettem pár képet a malmunk-és környéke részéről a konyhámnak, mert mai művünk, és nagy büszkeségünk.
Menüt kéne írjak....több időmnek kéne lenni... több energiára kell szert tenni, kicsi fiam erőst leszív...DE ÍGY SZÉP AZ ÉLET!!!, kihívás nélkül nem is létezhetnék. Most magasra tettem a lécet, de élvezem, és remek dolog tudni, hogy férjecském minen nap a szívem teljes szeretetével , eszem minden tudásával készített finomságokat eszegeti. Azt gondolom, hogy egy "itthon ülő" háziasszonynak/anyának/feleségnek/nőnek ez minimális szinten a feladata. Bár ha valaki szerint kevés, akkor vágjon bele ő is, és meséljen a tapasztalatairól, és a praktikáiról, mert szerintem ez tejles embert, elmét, és szívet kíván....vagy nekem van kicsi mindegyikből, bár azért azt nem hiszem. De bízom benne, hogy a rutin majd segít sokat, meg sorstársak lelkesítése, tanácsai.

2 megjegyzés:
Örülök, hogy már rutinosabban haladsz reforméletetek rögös útján :) Nekem nagyon tetszik ez az igyekezet. Már másnak is ajánlottam oldaladat :) Én innen szoktam lesni néha: http://dulmina.blogspot.com/
Igen nagy tapasztalatú nőci írogatja :)
Uram egyébként rá akar beszélni egy weboldal nyitásra, amelyet akár közösen is vezethetnénk :) Még alszom rá... Jó kalandozást és főzőcskézést!
Marcsi
már én is rátaláltam dulminára, bár még nem ő most a kedvencem, de jobben el fogok mélyedni benne.
Milyen oldalra gondolt az Urad?
Megjegyzés küldése